Klíma vagy fűtőpanel? Melyik fűtésrendszer lesz a jó?
Norvég panel vagy klíma, klíma vagy elektromos fűtőpanel?
A 2022 nyarán megváltozott energia árak óta sokan gondolkodnak elektromos fűtésrendszer kiépítésén.
Napelemes rendszer megléte esetén is érdemes elgondolkodni azon, hogy a megtermelt áramot el is tudjuk használni.
Ha már eldőlt, hogy egy lakásban vagy házban elektromos fűtést célszerű választani, akkor a következő kérdés, hogy melyik rendszer a legjobb nekünk, ha az összes felmerülő szempontot figyelembe vesszük.
Ezt persze még szakemberként is elég nehéz megválaszolni, hiszen minden lakás és életvitel kicsit más, és a forgalomban lévő rendszerek mindegyike rendelkezik valamilyen előnnyel. A forgalmazók pedig általában nem objektívek, csak a saját előnyeiket igyekeznek kiemelni, a problémákat picit elhanyagolva.
Cikkünkben igyekszünk elsősorban a felhasználók szempontjából vizsgálni a következő szempontokat mindkét fűtésrendszernél.
Szempontok: ÁR, BESZERELÉS (üzembe-helyezés), esetleges „H”-tarifa vagy hálózatbővítés, KARBANTARTÁS, GARANCIA, REZSI, KOMFORTÉRZET, ZAJ
KLÍMA – levegő-levegő hőszivattyú
Nézzük először ami nincs a profilunkban, a legegyszerűbb hőszivattyús megoldást, a klímát! (Cikkünkben a levegő-vizes hőszivattyú rendszerekről nem lesz szó drágaságuk (sokmilliós beruházás), lassú megtérülési idejük és komoly zajterhelésük miatt.)
A klímás hűtés az egyre gyakoribb magas hőmérsékletű nyarak miatt nagyon elterjedt, de ezeket a hőszivattyús klímarendszereket manapság sokan használják fűtésre is.
Ha például egy társasházi lakásban élő ügyfél keres fűtési megoldást, akkor bizony elég sok kompromisszum mentén kell döntését meghoznia.
A lakásokba klímás fűtésrendszert telepíteni nem mindig éri meg a nagyon magas kivitelezési költség miatt, és a hőszivattyú kültéri egységét is nehéz szabályosan elhelyezni. A szomszédokat valószínűleg zavarni fogja a kültéri egység zaja és a folyamatosan termelődő kondenzvízzel is kell kezdeni valamit! Ha a ház hozzájárul ahhoz, hogy a homlokzatra tegyük a kültéri egységet, akkor könnyebb dolgunk van.
Persze sokan csábulnak el a varázsszó, a COP miatt, és arra számítanak, hogy egy olcsón üzemeltethető hűtő-fűtő rendszerhez jutnak. A költséghatékony üzemeltetés igaz is, de vannak hátrányai is ennek a fűtési módnak.
Kivitelezési oldalról vizsgálva, ideális esetben minden helyiségbe kell telepíteni egy beltéri egységet, jobb esetben egy kültéri egység több beltérit is el tud látni, ezért a falon kívülre nem kell annyi készülék, mint bentre. Az egy helyiségből fűtjük a többit elv a legtöbb esetben nem ad megfelelő komfortot, azaz nem lesz mindenütt meg az elvárt hőmérséklet. Így nem túl jó ötlet a beltéri egységek számán spórolni.
A kivitelezést szakember végezheti, aki a rendszert feltölti gázzal, valamint elvégzi a garanciális szervizeket, és a későbbi karbantartási munkákat. Az igazán megbízható és fűtésre optimalizált klímák elég drágák, valamint évente a karbantartást is el kell végezni. Ha garanciát is szeretnénk, akkor ezeknél a klímáknál bizony évente kétszer!
A klímáknál adott a hőszivattyús, azaz „H” tarifa használatának joga, mivel COP számuk nagyobb, mint 3. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy ez is több százezres költség a beruházásnál.
Tehát klímával viszonylag magas áron egy költséghatékonyan üzemeltethető, de nem mindenkinek elfogadható működésű rendszert kapunk.
Klímás problémák
Ha klímaberendezés fújja a fejünkre a hideget, akkor nyáron az még nappal csak-csak elviselhető, de éjszaka problémás a használata. Ez persze megúszható ilyenkor a szellőztetéssel, ki kell nyitni az ablakot.
De ha télen a meleget fújja ez emberre a rendszer, azt éjszaka is el kell viselni és igaz, hogy viszonylag csendesek ezek a berendezések, de azért van 40-50 decibeles hangjuk, ami alváskor sokaknak elviselhetetlen. És akkor még nem is beszéltünk a kültéri egység nagyobb zajterheléséről, ami főleg a nagyobb teljesítményű klímáknál lehet probléma tapasztalataim szerint.
A klíma működésének még olyan hátránya is van, hogy iszonyatosan szárítja a levegőt és ezzel esélyes a nyálkahártya szárazsága reggelre, valamint a levegőben lévő port is nagyon keverik a nagy teljesítményű ventilátorok. A külső hőmérséklet csökkenésével az inverter emeli a ventilátor fordulatszámát is, ami sokszor „orkán erejű” levegőmozgással jár.
Tehát a klímás rendszerek alkalmasak önálló fűtésre, annak, aki bírja a létrehozott komfortot. De mindenképp fűtésre optimalizált, megfelelő méretezésű készülékeket válasszunk, és igyekezzünk minimális zajterhelésű készüléket választani.
És győződjünk meg róla, hogy a téli folyamatos zajhatás és az állandó huzatérzet és annak szárazsága hosszútávon, akár 5-10 évig is elviselhető lesz számunkra.
A következőkben a fűtőpaneles rendszer bemutatása után térhetünk vissza a klíma vagy norvég panel alapkérdésünkhöz.
Norvég panel vagy klíma - elektromos fűtőpanelek használata
A fűtőpaneleket elsősorban hálószobákba, gyerekszobákba telepítik, ha a közös helyiségekben padlófűtés van, de sokan az egész házat ezzel fűtik. Egyszerű falra szerelhető típusokban létezik, számtalan méret és formavilággal, kedvező árfekvésük mellett a precíz vezérlés és a “minden helyiség külön életet él” elve miatt vonzó.
Ezek sem igényelnek karbantartást, ritka meghibásodás esetén is a többi helyiségben még zavartalanul folytatódik fűtés. Mivel ez a rendszer a legalacsonyabb beruházási költség mellett valósítható meg, ezért sokan napelem rendszer nélkül is üzemeltetik.
A norvég panel COP=1 száma miatt a villanyszámla ugyan háromszor is nagyobb lehet, mint a klímás rendszerek esetében, de a beruházási költségen megspórolt összeggel akár 10 évig is lehet finanszírozni a többlet energia fogyasztást. Ha maradunk az eredeti gondolatmenetnél, akkor napelem rendszerrel együtt éri meg ezen rendszereket üzemeltetni, így lesz teljes a gépészeti rendszer.
Költségszinten itt nincs karbantartási költség.
Garanciához sem kell éves karbantartás, a norvég panelek 5 éves cseregaranciája alapból adott, sőt minimális költséggel plusz 3 év normál garancia érvényesíthető.
Nincs levegőszárítás és extrém légkeverés, hisz a panelekben nincs ventilátor, rendkívül finom konvekciós fűtés jön létre használatukkal.
A létrejött szobahőmérséklet is messze egyenletesebb, mint a klímás rendszereknél.
(A fentieket úgy írom, hogy a fűtési idényben a fűtőpanel helyett próbáltunk klímával fűteni…)
Fűtőpanelek működési elvéről itt írtam: NORVÉG PANEL MŰKÖDÉSI ELVE
Klíma vagy norvég panel vagy mindkettő együtt?
Klíma vagy norvég panel sokaknál nem kérdés. Mehet mindkettő egyszerre. Nyáron nyilván szükség van a hőszivattyús hűtésre. A fűtés részt pedig úgy használják, hogy nagyobb hidegben, amíg nincsenek otthon, hadd menjen a kellemetlen komfortú fűtés, hazaérve pedig a fűtőpanelek tartják egyenletesen a hőmérsékletet.
Átmeneti időszakban is, alacsony teljesítmény igénybevételnél is használható a klíma. (Szerintem:)
Van olyan is, akik a közös helyiséget (nappali-konyha étkező) hűtik, fűtik klímával, a hálószobákba fűtőpaneleket tesznek, ahol így zajmentes a melegforrás.
(NORDART cikke alapján)